Névadónk Nyomtatás E-mail


Zrínyi Miklós élete és jelleme 

- Dédapja Zrínyi Miklós, Szigetvár védője volt 1566-ban.
- A zrínyiek elhorvátosodott régi dalmát család sarjai.
- Zágrábtól délre állt Zrin vára. 1347-ben Nagy Lajos magyar király adta ezt Györgynek és Gergelynek. Az ő leszármazottaik új birtokukról vették fel a nevüket.
- A család birtokai a Mura és a Dráva vonalától az Adriai-tengerig terjedtek.
- A Zrínyi család címerében a sasszárny a dicsőség és hírnév jelképe, a várfalból kiemelkedő bástya az erő kifejezője.
- A mohácsi csatában két Zrínyi is az életét adta.
- Zrínyi nagyapja Zrínyi György, akinek két fia született Miklós és György. György volt a költő, politikus, hadvezér Zrínyi Miklós - iskolánk névadója - édesapja, aki 1598-tól 1626-ig élt.
- Miklós és György két Széchy lányt vett feleségül. György Széchy Magdolnával 21 évesen, 1619. május 19-én kötött házasságot.
- Zrínyi György Pázmány Péter hatására 1619-ben áttért a katolikus hitre. Testvére Miklós megőrizte protestáns hitét.
- Zrínyi Györgyöt 1622-ben kineveztek horvát bánnak.
- Zrínyi György buzgó katolikus volt, aki például elzavarta birtokáról a protestáns papokat.
- Zrínyi György a Habsburg-ház híve, sikerrel harcolt a török ellen is.
- 1625-ben meghalt a bátyja - Miklós - utódok nélkül. Ettől kezdve György bizonyosan Csáktornyán élt.
- Zrínyi György részt vett a 30 éves háborúban, ahol maga Wallenstein /osztrák kitűnő hadvezér/ volt a parancsnoka.
- 1626-ban járványos betegségben 28 évesen meghalt.
- Zrínyi Miklós 1620. május 1-én született valószínűleg a Kulpa folyó melletti Ozaly várában, de nincs kizárva az sem, hogy Csáktornyán.
- Zrínyi Miklós 6 évesen, Péter öccse 5 évesen teljesen árván maradt.
- A gyermekek nevelésében a legnagyobb része egy művelt, melegszívű asszonynak, a protestáns Lobkowitz Poppel Évának volt szerepe, aki az árvák nagybátyjának Batthyány Ferencnek a felesége volt.
- Miklós - apja érdemeiért - 1628-ban megkapta a főlovászmesteri méltóságot.
- Zrínyi Miklós és Péter 8-9 évesen a grazi jezsuita iskolában kezdte meg a tanulmányait. Egykor Pázmány Péter /1570-1637/ is itt tanult és tanított.
- Zrínyi Miklós 13 évesen elhagyta Grazot.
- A két testvér 1633-tól Bécsben tanult.
- 1634-ben a fiúk Nagyszombaton vannak. Még ugyanebben az évben beiratkoztak a bécsi egyetemre.
- 1634 tavaszán Szent László magyar király ünnepén a Szent István dómban latin nyelvű beszédet mondott. A beszéd nyomtatásban is megjelent. Ezt tartják az első "irodalmi" művének.
- Nem volt túlbuzgó diák. Iskoláit sokszor váltogatta, tanulmányait meg-megszakította, s csak Pázmány Péter unszolására folytatta.
- A becsi siker után hazament Csáktornyára. Mint egy mai diák betegségre hivatkozva kerülte az iskolát. Térde dagadt, de külföldre utazni nem volt rest.
- Pázmány Péter magához emelte a két fiút Nagyszombaton.
- 1636-ban itáliai tanulmányutat tett. Megismerte az olasz művészetet és irodalmat. /Monteverdi, Dante, Machiavelli, Michelangelo stb./
- VIII. Orbán pápa a 17. évében járó fiatal magyar nagyurat kihallgatáson fogadta és egy verseskötetével is megajándékozta.
- 1637. januárjában hazaérkezett Itáliából. Márciusban meghalt Pázmány Péter, és még ebben az évben a gyámjául rendelt Sennyei István.
- 1639-ben megkérte Draskovicli Gáspár egyetlen lánya Mária Euzébia kezét, de ő már Frangepán György jegyese volt.
- 1640-ben meghalt Batthyány Ferencné, Lobkowitz Poppel Éva.
- 1640-ben átvette a családi birtok ügyeinek intézését és építkezésekbe kezdett. Az Itáliában látott palotákhoz hasonlót szeretett volna építtetni.
- 1642-ben III. Ferdinánd király /1637-1657/ harcba hívta a svédek ellen az 1618-1648-ig tartó Habsburg ellenes 30 éves háború utolsó harmadában.
- 1643-ban ismét Csáktornyán volt, majd Sziléziában, Morvaországban harcolt az Odera mellett egyre fogyó kedvvel. Úgy érezte Csáktornyán nagyobb szükség van a kardjára.
- 1643-ban a nádor Eszterházy Miklós lánya után érdeklődött.
Legelső versét - mely ránk maradt - valószínűleg Eszterházy Júliához írta. Júliát végül Nádasdy Ferenc vette feleségül.
Ismét Euzébia felé fordult, akit verseiben Violának nevezett.
- 1643-1644 telén otthon tartózkodott, betegséget jelentett.
- 1644-ben megjárta Kőszeget, Sopront, Nagyszombatot, Szakolcát, Késmárkot.
- Hazatérése után végleg otthon maradt, láthatóan beleunt az idegen érdekeket szolgáló háborúba.
A háború eredményei számára a következők voltak:
a. hadijártasságot szerzett
b. megismerte Bécs magyarellenes politikáját, törökellenes halogató taktikáját
c. felismerte Erdély szerepét a magyar függetlenség a magyar függetlenség védelmében
d. az állami élettel kapcsolatos tapasztalatokat szerzett.
- Mária Euzébia felbontotta jegyességét a "goromba, mint a kű" Frangepán Györggyel és Zrínyinek nyújtotta a kezét 1645. jún. 14-én apja klenovniki birtokán.
- 1645. őszén kezdett hozzá a Szigeti veszedelemhez. Forrásul Istvánffy Miklós és Zsámboki Pál humanista történetírók munkáit használta. A Szigeti veszedelem megírására a következő
indítékok vezették Zrínyit.:
a. a figyelmeztetés, a példaadás, a harcra buzdítás
b. a török 40 éve nem indított nagyobb vállalkozást
c. tudta, hogy a Török Birodalom belső bajokkal küszködik
d. a béke csak a magyarságnak nem volt érdeke
e. elérkezettnek látta az időt a törökellenes harc megindításának
Munkáját a magyar nemességnek ajánlotta. Tőlük és a királytól várta a segítséget. A német segítségben nem bízott, szerinte "rákháton jár".
A Szigeti veszedelmet Kazinczy Ferenc után Zrínyiásznak is nevezzük. Zrínyi legtöbbet a magyar népköltészetből és népnyelvből tanult.
A Szigeti veszedelem kézirata ma a zágrábi egyetemi könyvtár tulajdona.
- 1646. januárjában Zrínyit tábornokká nevezték ki.
- 1646. február 11-én volt az esküvője Draskovich Gáspár prauneki várában. Euzébia 17 éves volt, de nem tudjuk milyen volt, mert nem maradt fenn róla egyetlen festmény sem.
- 1646 tavaszán elkészült a Szigeti veszedelem.
- Csáktornyán pezsgő szellemi és kulturális élet folyt.
Tollius Jakab németalföldi utazó így írta le: kényelem, tisztaság műveltség, fegyvertár, pénzgyűjtemény, kert stb.
Evlia Cselebi török utazó is járt itt, és nagyotmondóan tudósított: amerre Zrínyi elvonult, katonái díszlövést adtak, és a falakat piros posztóval díszítették fel, a harangok zúgtak.
- Zrínyi könyvtárában csaknem 400 kötet volt található, és 16 kéziratos mű, ami abban az időben nagy könyvtárnak számított. Ezek a könyvek formálták gondolatvilágát, jellemét. Megvolt itt Homérosz, Vergilius, Horatius, Ovidius, Seneca, Bonfini Heltai, Pethő Gergely, Balassi Bálint, stb. Ismerte a magyar és a világtörténelem eseményeit.
- Zrínyi Miklós 6 nyelven beszélt a magyaron kívül: horvát, latin, görög, olasz, német, török.
- A Habsburg ellenes párt tagjaival kapcsolatot tartott.
- Őszinte barátja volt nevelőanyja fiának Batthyány Ádámnak, aki a Kanizsával szembeni főkapitányi tisztet töltötte be.
- Nevének fennmaradását Zrínyi nem irodalmi munkásságától, hanem haditetteitől várta.
- 1647-ben Zala és Somogy egyesített megye főispánjának nevezték ki.
- 1647. januárjában megkapta a horvát báni méltóságot is.
- Szenvedélyes alkatot örökölt. Szavait, tetteit néha az indulat vezette. Hajlott az elmélyült gondolkodásra, voltak álmai, vágyai. Szerette a természetet. Átvette apja királyhűségét, de rádöbbent, hogy a Habsburgoktól igazi segítséget nem kaphat. Felvont, ívelt, sűrű szemöldöke figyelmet és érdeklődést árult el. A szemeiből értelem és akarat sugárzott. Álla határozott, kemény vonású, közepén a kis gödör visszafogott szenvedélyről, féken tartott indulatról beszél. Az arcot belső tűz fűti. Nem ábrándos, inkább elgondolkodó, figyelmes művészarc. Bronz római arcéle volt, horgas bagoly orral.
Nem szerette a bort, sem a táncot.
Katonáit megvédte a szomszéd birtokosok háborgatásaitól. Nem önző nagybirtokos, nem mohó birtokszerző nagyúr volt.
Katonai vállalkozásait a nagymérvű szervezettség, határozott cél és tervszerűség jellemezte. Elve: "Arculcsapásért kettőt is, hármat is adni!" Ez a tálio, a szemet szemért, fogat fogért elv.
Katonai vállalkozásainak igazi hajtóereje a magyar nép sorsáért érzett felelősség, az ország sorsa miatti aggódás. Hiába kért anyagi támogatást a katonák eltartására Bécstől, a fegyveresek eltartásáról jórészt magának kellett gondoskodnia.
Zrínyi úgy látta: a törökellenes harcban a kudarc oka a nemesség önzése. A siker biztosítéka az összefogás, a közös akarat volna.
Zrínyi jelmondata volt: csak jó szerencse kell, semmi más.
Zrínyi címei a következők voltak: gróf, Dalmátország, Horvátország és Szlavónország bánja, Szlavónia kulpai végeinek főkapitánya, Légrád és az egész Muraköz örökős kapitánya, Zala és Somogy megye főispánja, a császári és királyi fölség titkos tanácsosa, kamarása és magyarországi főlovászmestere, valamint az egész nemzet vezére.
- 1650. szeptemberében meghalt a felesége. Gyermekük nem született.
- 1651-ben Bécsben jelent meg minden addigi művének kiadása:
"Adriai tengernek syrenaia" benne a Szigeti veszedelem. 11 példány maradt fenn belőle.
- 1652. május 1-én Bécsben feleségül vette Lőbl Mária Zsófia bárónőt.
- Tervei legfőbb támogatójának II. Rákóczi György /1621-1660/ erdélyi fejedelmet tekintette.
- 1654-ben meghalt IV. Ferdinánd, III. Ferdinánd király örököse. Zrínyit a nemzeti királyválasztás eszméje foglalkoztatja.
Az ellenzék vezérévé vált.
- Amikor Pálffy Pál nádor meghalt, ő akart a helyébe lépni, de Lippay György /1600-1666/ esztergomi érsek hatására még a 4 jelölt közé sem került be.
- 1650. márciusában Wesselényi Ferencet választották meg nádornak. A Habsburgok örökös királyságát az országgyűlésen elutasították.
- 1656-1657 telén írta meg Zrínyi Miklós a "Mátyás király életéről való elmélkedések" c. munkáját, amely a nemzeti királyság eszméjét helyezi előtérbe. Forrásként Bonfiai Mátyásról írt munkáját használta. II. Rákóczi Györgyöt alkalmasnak tartotta a magyar királyi méltóság betöltésére ő azonban a svédekkel szövetségben betört Lengyelországba a trón megszerzéséért. A kalandháború miatt a török megneheztelt. Biztatásukra a tatárok foglyul ejtették az erdélyi hadsereget és Köprülü Mohamed nagyvezír bosszúhadjáratot indított Erdély és a Királyi Magyarország ellen. Erdély fővárosát Gyulafehérvárt felégették, Lugos és Karánsebes török kézre került.
- 1658-ban Zrínyi elvesztette lányát, Mária Teréziát.
- 1659 tavaszán meghalt Izsák nevű egyéves fia. Ekkor írta meg utolsó versét is.
- 1660-ban Péter öccse horvát nyelvre fordította le az 1651-ben kiadott könyvét.
- 1660 tavaszán robbanás és tűz ütött ki a kanizsai várban.
Zrínyi vissza akarta foglalni Váradért. Császári parancs eltiltotta az ostrom folytatásától. A hagyomány szerint tehetetlen haragjában a kardját a térdén kettétörte.
Követelte a felszabadító háborút.
Meghirdette az állandó hadsereg felállításának szükségességét. Megírta a "Török áfium ellen való orvosság" c. munkáját.
Leírta benne azt ha a Habsburgok verik ki a törököt, és védik meg az országot, akkor maguknak is akarják megtartani. Gondolata később beigazolódott.
A magyar nemességről és főnemességről elítélő kritikával írt.
Megvetette a nemesi előjogokat, azt, hogy a nemesi szabadság azonos a nemzet szabadságával.
Megfogalmazta a hazaszeretet fogalmát.:
Minden emberi értéknek helye van a nemzeti értékek között, de nincs helye az erőszaknak, a türelmetlenségnek. Az igazi  hazaszeretet mindig a nép jogát védi. A hazafiság koronként újabb értelmezést kaphat, de egyvalami nem változhat, ami 
állandó: csak cselekedetekben nyilvánulhat meg. Programja tehát a cselekvő hazaszeretet.
- Az állandó hadsereg ellátásának feltétele a nemesség áldozatvállalása.
- 1661-ben hozzákezdett Új-Zrínyivár építéséhez. Az udvar félt, hogy ez kirobbantja a háborút a törökkel, de Zrínyi a várat parancsra sem bontatta le.
A várépítéshez és katonái ellátására az anyagi fedezetet kereskedelmi tevékenységből nyerte.
- 1662. november 24-én született Bécsben Ádám nevű fia.
- 1663-ban a Köprülü Mohamed vezette átszervezett és megerősödött török hadsereg elfoglalta Érsekújvárt.
- 1664-ben a török utánpótlási vonalainak rongálása céljából felégette az eszéki hidat. Pénzt és katonákat kapott segítségül a francia királytól XIV. Lajostól.
Tevékenységéért VII. Sándor pápa kitűntette és pénzt adott a további harcokhoz.
A spanyol király az Aranygyapjas renddel tűntette ki. Nevét a dédapjával együtt emlegették.
- Kanizsát támadta, de a haditanács elrendelte az ostrom abbahagyását és kinevezte Raymondo Montecuccolit fővezérnek.
- 1664. június 30-án Új-Zrínyivár elesett, amit a török lerombolt. Végleg kiábrándult az udvarból.
- 1664. augusztus 1-én a szentgotthárdi csatában a török vereséget szenvedett, de az azt követő vasvári béke értelmében Várad, Érsekújvár, Kanizsa török kézen maradt, mintha nem is mi győztünk volna. Zrínyi eközben Bécsben tartózkodott.
Végrendeletében feleségére és két kicsi lányára Mária Katalinra és Mária Borbálára hagyta vagyonát. Saját haláláról úgy rendelkezett, hogy "minden fölösleges pompa és költség nélkül" temessék el.
Két levelet is kapott, amely Bécsbe hívta, de nem ment.
- 1664. november 18.-án kedden vadászatot rendeztek a kursaneci erdőben Csáktornya közelében, ahol szerencsétlen vadászbaleset érte és egy sebzett vadkan halálosan megsebesítette.
Bethlen Miklós erdélyi nagyúr Önéletírásából ismerjük a történteket.
- Zrínyi Miklóst Csáktornyán temették el.

 

Enapló


Ökoiskola

 

Nemzeti Köznevelési Portál