NÉVADÓNK ZRÍNYI MIKLÓS

Családja

Zrínyi Miklós a 17. századi Magyar Királyság egyik legnagyobb formátumú főméltósága és politikusa, katonai gondolkodója és hadvezére, költője, a Szigeti veszedelem írója volt.

Horvát eredetű főnemesi családba született 1620. május 3-án. Szülővárosa Csáktornya.

alt

Csáktornya Zrínyi várkastély FORRÁS: HTTPS://BAGYINSZKI.EU/ARCHIVES/1425


Dédapja Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, apja Zrínyi György Habsburg-párti főnemes, horvát bán, anyja Széchy Magdolna volt. Testvére Zrínyi Péter.

alt

Édesapja Zrínyi György


A Zrínyi fiúk hamar árvaságra jutottak. Gyámjuknak először apjuk unokatestvérét, majd Pázmány Péter esztergomi érseket nevezték ki. A két fiú a grazi jezsuita iskolában kezdte meg tanulmányait, majd Bécsben és Nagyszombatban folytatták. Miklós nem volt túlbuzgó diák, tanulmányait meg-megszakította, s csak Pázmány Péter unszolására folytatta.

1636-ban itáliai tanulmányútra ment, ahol megismerte az olasz művészetet és irodalmat.

Első feleségének (Draskovich Mária Euzébia) halála után Löbl Mária Zsófiával kötött második házasságából négy gyermeke született. Csak Ádám fia érte meg a felnőttkort, ám mindössze 29 éves volt, amikor egy csatában elesett.

alt
alt
Löbl Mária Zsófia Zrínyi Miklós második felesége
Fia Zrínyi Ádám


A családi hagyományoknak megfelelően, birtoka védelmében állandó harcokat folytatott a törökök ellen. Életét a török Magyarországról való kiűzésének és az önálló magyar hadsereg felállításának szentelte, de foglalkoztatta a Habsburgoktól független, nemzeti királyság gondolata is. Az 1642–45 közötti időszakban bekapcsolódott a harmincéves háborúba.

Legnagyobb hadi sikerét az 1664-es téli hadjáratban aratta. Csapatai több kisebb várat elfoglaltak, legjelentősebb eredménye a 6 km hosszú eszéki tölgyfahíd felrobbantása volt. Ezzel megsemmisítette a török csapatok legfontosabb átkelőhelyét a Dráván. Ezután egész Európa az ő nevétől volt hangos.

A családi birtokot megosztotta öccsével, ő a muraközi, öccse a tengermelléki részt kapta. Kettejük között ez nyelvi elkülönülést is jelentett, Miklós magyar, Péter horvát nyelvű költővé vált.

Csáktornyai udvara politikai és társadalmi központtá vált, ahol a magyarul, horvátul, latinul, németül, olaszul, törökül is tökéletesen beszélő Zrínyi nemzeti pártot szervezett.

Zrínyit korán, 1664-ben egy vadászat során érte a halál. Csáktornya környéki erdőkben vadkan ejtett rajta halálos sebeket. Halálát akkor és azóta is összeesküvés-elméletek övezik, mert az emberek nem akarták elhinni, hogy a számos csatában győztes hőssel egy megvadult állat végezzen.

alt

Zrínyi halálának korabeli ábrázolása. Zrínyi Miklós 1664. november 18-án Csáktornya mellett egy vadászaton vett részt

FORRÁS: COMMONS.WIKIMEDIA.ORG


Irodalmi munkássága

Költeményei a magyar barokk irodalom csúcsát jelentik. Fiatalon szerelmes verseket írt későbbi feleségéhez.

Fő műve, a 15 énekből álló Szigeti veszedelem c. verses eposz, ebben Szigetvár 1566. évi elestének és dédapjának állít emléket. A mű 1651-ben jelent meg Bécsben.

alt

Elias Wiedemann: Zrínyi Miklós arcképe 1652-ből. „Sors bona, nihil aliud.” azaz "Jó szerencse, semmi más." Ez volt a végvári vitéz jelmondata, ez olvasható a Szigeti veszedelem 1651. évi kiadásának a címlapján, erről elmélkedik hadtudományi munkáiban.

FORRÁS: HTTPS://HU.WIKIPEDIA.ORG/WIKI/ZR%C3%ADNYI_MIKL%C3%B3S_(K%C3%B6LT%C5%91)#

/MEDIA/F%C3%A1JL:NICHOLAS_ZRINSKI.JPG


Prózai írásai közül a leghíresebb Az török áfium ellen való orvosság című politikai röpirat, amelyben állandó magyar hadsereg felállítását követeli.

Zrínyi új politikai, hadtudományi, publicisztikai műfajokat honosított meg magyarul, kiterjedt levelezéséből diplomáciai és katonai tevékenysége is megismerhető. A maga korában alig olvasták, költészetét Ráday Gedeon majd a felvilágosodás idején Kazinczy fedezte fel újra (ő adta a Zrínyiász nevet a Szigeti veszedelemnek).


Emlékezete

Zrínyi horvát származású volt, de magyar identitású, és magyarul írta legtöbb irodalmi művét. Ám voltak olyan ellenlábasai, akik "lehorvátozták", amivel kétségbe vonták a magyarság és ezzel a magyar királyság iránti elkötelezettségét. Erre írta egyik levelében büszkén a következő sorokat: "Énnekem magamról más a tudomásom; úgy tudom, hogy nem fajultam el horváttá, hanem bizony Zrínyi vagyok." E mondat alatt pedig azt értette, hogy ő Zrínyi-sarj, vagyis a török elleni harc hősének unokája, olyan ember, aki mindig Magyarország függetlenségéért kíván élni és halni.

alt

Zrínyi Miklós, Jan Thomas festménye


Országszerte számos általános és középiskola viseli nevét, névadója még a Zrínyi Kiadónak, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemnek.

alt


Az alábbi források által összeállította: Csingérné Nagy Judit

https://hu.wikipedia.org/wiki/Zr%C3%ADnyi_Mikl%C3%B3s_(k%C3%B6lt%C5%91)

https://www.origo.hu/tudomany/20200503-zrinyi.html

Letöltés: 2023. 02. 25.